TÁJÉKOZTATÓ

a parlamenti pártok válaszairól a civil szervezetek nyílt levelére

 

Összesen 388 civil szervezet csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, hogy nyílt levélben szólítsák meg az országgyűlési választásokon induló politikai pártokat. A levélben arra kérték őket, hogy választási programjukban ismertessék elképzeléseiket a magyarországi civil társadalom továbbfejlődése szempontjából a civilek által legfontosabbnak tartott kérdésekben. 2006 januárjában a négy parlamenti párt elnökének személyesen is elküldték a levelet.

     A válaszlevelekben valamennyi párt hangsúlyozta, hogy a civil társadalmat a demokrácia nélkülözhetetlen részének tekinti, híve a nyílt, őszinte párbeszédnek. A civil szervezetekkel készek az együttműködésre és partnerként kívánnak támaszkodni rájuk. Általánosságban fejleszteni és korszerűsíteni óhajtják a nonprofit szervezetek jogi, gazdasági és pénzügyi feltételrendszerét, bővíteni szeretnék a közfeladat-ellátásban betöltött szerepüket. A feltett kérdések között több olyan is szerepelt, melyre a levélírók konkrétabb válaszokat reméltek, azonban ezekre inkább elvi szinten megfogalmazott állásfoglalások születtek.

     A következőkben egy-egy határozott kérdésre adott, gyakorlatban is értelmezhető válaszok alapján próbáljuk ismertetni a pártok választási programjaiban megfogalmazott, a témával kapcsolatos legfontosabb elképzeléseit.

     A Nemzeti Civil Alapprogrammal kapcsolatban az MSZP szerint a csökkenő jövedelemadó figyelembevételével indokolt fejleszteni a forrásképzést. A FIDESZ az NCA működését, pályáztatási rendszerét, finanszírozási eljárásait túlbürokratizáltnak, nehézkesnek látja, és ezen változtatni szeretne. Ezt az MDF is említi, hozzátéve, ez „felesleges költségeket ró a szervezetekre, amelyek ezért nehezen, sokszor erejükön felül teljesítve képesek csak a formai követelményeknek megfelelni.” Szerintük a „pályázati források összegének további növelését eredményezné, ha az NCA alapba folyó pénzt elkülönített, esetleg a kollégiumok számára kialakított számlán kezelnék”, ez akkor a kamatokkal is gyarapodhatna.

     A civilek érdekképviseletét mindegyik párt fontosnak, megvalósulását kívánatosnak tartja, azonban ezt általában a civilek „belügyének” tekintik. A kétkamarás parlament gondolatát – melyben a civil szervezetek is parlamenti képviselethez jutnának – egyedül az MDF támogatja, az SZDSZ egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a civil érdekképviselet közvetlen színtere nem a Parlament”. Az MSZP a képviselet kapcsán megemlíti, hogy legitimálni kellene a Gazdasági és Szociális Tanácsban a civil tagok részvételét. Az MDF hangsúlyozza egy olyan lobbitörvény megalkotását, amelyik „pontosan definiálja a civil szervezetek lobbitevékénységének lehetséges formáit.”

     A szektorra vonatkozó általános jogi, gazdasági szabályozók tekintetében a következő konkrét elképzelésekről tettek említést a pártok. A FIDESZ olyan jogszabály-módosításokat kezdeményezne, melynek célja „a szervezetek működését – a bejegyzéstől a megszüntetésig – könnyítő jogi környezet kialakítása.” Az MSZP pedig „egyszerűsíteni kívánja a közfeladatot nem végző, költségvetési támogatásban nem részesülő 1 millió forint alatti éves bevételből gazdálkodó civil szervezetek adózási, számviteli és nyilvántartási kötelezettségeit.” A társadalmi szervezetek között egyik esetében az MDF radikális szigorításokra törekszik: törvénymódosítással igyekszik megszüntetni „a pártok kiváltságos helyzetét.”

     A civilek részére felajánlható 1 százalékkal kapcsolatban egyedül az SZDSZ állt elő konkrét javaslattal. Eszerint az adózó állampolgárok az egyházak és a civil szervezetek támogatására, összevontan, jövedelemadójuk 3 százalékáról rendelkezhessenek. A nem adózók helyett, a tényleges felajánlások alapján kiszámított fejkvóta szerint arányosítva nyújtana támogatást az állam.

     Az SZDSZ ezen kívül csökkentené az állami függőséget, céljuk, hogy a költségvetési támogatások helyett a magánadományok részaránya növekedjen. Ennek ösztönzését az adókulcsok csökkentésével remélik elérni. Az adományozás ösztönzésére az MSZP „motiválóbb kedvezményeket teremtene”, és a FIDESZ „az adójogszabályok módosításával erősítené az adományozás hazai gyakorlatát”.

 

Összeállította: Sebestény István

Internet: http://www.nyiltlevel.hu